A szervezet nyilatkozata úgy fogalmaz, „a küldő országokban tevékenykedő toborzók és a fogadó ország-béli munkaadók összejátszanak, hogy megfosszák a kiszolgáltatott vendégmunkásokat jogos fizetésüktől". Az ILO szerint a modern adósrabszolgasággal állunk szemben.
Kínai dolgozók két és fél évnyi várható bérüknek megfelelő összeget fizetnek a toborzóknak, amerikai állások reményében. A külföldön dolgozó indonéz nők átlagosan fizetésük 90 százalékáról mondanak le az állásközvetítők javára, munkaidejük első öt hónapjára. Az indiai téglaégetők gyakran hitel formájában kapják meg bér-előlegüket, majd, amíg ezt nem fizetik vissza, heti hat napot, naponta tizenhat órát kell dolgozniuk.
Az ILO szerint az ehhez hasonló példák arra világítanak rá, hogy szigorúbb nemzetközi szabályozást igényel a külföldi munkaerő-közvetítők tevékenysége. A szervezet szerint világszerte 12,3 millióan végeznek valamilyen kényszerből munkát. Ebből 4,2 millióan szexuális szolgáltatásokat nyújtanak, 8,1 millióan pedig az építőiparban, a mezőgazdaságban vagy az ipari termelésben dolgoznak.
Forrás: Humán Rent Press
Job - Állás - Munkaerő - www.munkahely.biz
Szóljon hozzá fórumon!





